Cigány családok összefogtak a református lelkésszel Somogyban

Büssüben egy tucat cigányember dolgozott önkéntesen a helyi tanoda kialakításán, és a faluból száz cigánygyerek vesz részt hitoktatáson. A munka és a tanulás két alappillére a hátrányos helyzetből való kitörésnek, de a lelkész szerint az is fontos, hogy megerősítsék a vágyat az Istennel és az egyházzal való életközösségre. Hol tart a kis Somogy megyei település cigánymissziós programja?

–  Büssüt jórészt mélyszegénységben élő cigány családok lakják, akik eddig nem voltak tagjai a református gyülekezetnek. A falu központjától másfél kilométerre fekvő református templomba már csak két hivő járt  – tudtuk meg Kálmán Csabától, a Magyaratádi Missziói Körzet lelkészétől. A cigánymisszió az óvodai hittanórával kezdődött 2013-ban, amin teljes létszámban vettek részt a kis óvodások. A falu nagyobb gyerekei közül pedig sokan járnak Csaba bá’ hittanára az igali általános iskolákban.

2013 tavaszán a tanév végeztével az önkormányzat és az egyházközség összefogott, hogy létrejöjjön a faluban élő rengeteg gyerek számára a napközis tábor: a helyszínt az óvoda adta, a foglalkozásokat és az önkénteseket pedig az egyház szervezte.  

– Számomra ez alatt az idő alatt kiderült, hogy komplex programok elindításán kell gondolkozni. A gyermekekkel való foglalkozás megmutatta, hogy nem elég a hitoktatás, hanem emellé szükséges a diakóniát, családgondozást  és közösségépítést is felsorakoztatni. Egy tanodán gondolkoztunk és olyan helyiségen, ahol a fiatalok és a családok számára közösségi alkalmakat is lehet tartani. Ehhez kapóra jött, hogy a Svájci Protestáns Egyházak Segélyszervezete, a HEKS  pályázatot írt ki roma közösségek segítésére. A programban olyan gyülekezeti cigánymissziós kezdeményezések támogatására lehet pályázni, amelyek gyermekek és fiatalok felzárkóztatását, fejlesztését célozzák meg életkészséget fejlesztő vagy tanoda jellegű foglalkozásokkal.

A HEKS projekt kezdő lépéseként a református cigámymisszió segítségével ősszel „egészségnapot” rendeztünk előadásokkal a helyes életmódról, és a Bethesda kórház orvosai egészségügyi szűrővizsgálatot tartottak az Út az életért programban keretében.

A büssüi pilotprogram a svájci alapítványi forrásokkal nagyon takarékosan és kreatívan bánt, aminek további közösségépítő hozadéka is volt. Az önkormányzat ingyen tizenöt évre az egyházközség rendelkezésére bocsátotta a faluház hátsó épületét, és ennek felújításában hét család a gyermekeiért hajlandó volt két hónapon keresztül mindennap teljesen önkéntesen dolgozni. Így csak a művezetőt és egy kőművest kellett megfizetni. Ebédet szintén egy falubeli cigányasszony főzött a munkásoknak.

–  Ezek az emberek mind munkanélküliek, ahogy a faluban szinte mindenki – magyarázza Kálmán Csaba. –  Nem én választottam ki, hogy ki dolgozzon velünk, ez a hét család értette meg, hogy a gyerekeikért és a faluért tenni kell. A közösségépítésnek az egyik legjobb megalapozása volt ez a felújítás, mert az emberek rájöttek arra, hogy minden értük zajlik, és ezáltal eltűnt a kezdeti gyanakvás. Szerintem ezekből az emberekből kiformálódhat egy felelős, másokat is nevelő és támogató közösség.

A lelkész igyekezett segítséget nyújtani a munkásoknak, például a Református Szeretetszolgálattól a családjaik kaptak télire tűzifát. Akinek nincs meg az általános iskolai végzettsége, azt támogatják, hogy elvégezhesse a nyolc osztályt, vagy szakmát szerezzen, például a kőművességbe szinte bele is tanultak.

Az új közösségi helyiségbe már eljött a Mikulás, és a karácsonyi ünnepséget is ott tudták tartani. Van istentisztelet és ifi óra.

–  Találtunk egy felsőfokú végzettségű cigány fiatalembert, aki két idegen nyelvet beszél. Ő viszi majd a tanodaprogramot, ami jelenleg heti két tanulós délutánt jelent. Mivel megváltozott munkaképességű, így TÁMOP támogatással tudjuk munkába állítani, az állam tíz hónapon keresztül állja a fizetését és a járulékait. Baba-mama kört is szeretnénk indítani, és egy drámapedagógust is keresünk még.

Kutatják a családok felzárkóztatásának további útjait. A tanoda-ház kialakítása során kialakult kisebb közösséggel, azokkal a családokkal,,akik már bizonyították” a tettrekészségüket, szeretnének háztáji gazdaságokat létrehozni. A projekt megvalósításaként első lépésben a kerteket teszik rendbe, hogy tavasszal vetni lehessen, majd pajtákat és ólakat építenek a jószágok számára.

– Voltak félelmeink  –  vallja be Kálmán Csaba  – , de most számomra egy csoda, ami Büssüben zajlik! A közel száz hittanos gyerek, a családok, amelyek már nem olyan ellenségesek, hanem nagyon is befogadóak, és készek a másikat támogatni és segíteni. 

A Magyaratádi Református Missziói Körzetről itt (www.maremi.hu) olvashatunk.